Pillantson bele III. Béla életének és uralkodásának legfontosabb részleteibe! Az alábbiakban érdekességeket és kevésbé ismert történelmi tényeket osztunk meg Önökkel a 2017-es Koronázási szertartásjátékban felelevenített eseményekkel és személyekkel kapcsolatban. 

III. Béla (1148-1196)
 
  • 15 éves koráig élte a hercegek kényelmes életét. Mivel volt bátyja, István, így nem számított esélyesnek a trónra.
  • 1163-ban politikai kiegyezés nyomán került Konstantinápolyba. Manuel, bizánci császár a két évnyi meddő trónviszály után letesz arról, hogy beavatkozzon a magyar politikába, cserébe a magyar királyi ház egy királyi herceget „delegál” a bizánci udvarba.
  • Bizáncban Béla felvette a despotes rangot, ami a császár után a legmagasabb rang volt. Béla bizánci nevet kapott, új neve Alexiosz (Elek). Ő lett a bizánci trón várományosa.
  • Manuel bizánci császár nagyapja Szent László magyar király volt: az ő kislánya, Árpád-házi Piroska 16 évesen lett Komnenosz János bizánci trónörökös jegyese. Eiréne néven lett császárné, és nagy tekintélyre tett szert a bizánci udvarban. Halálát követően az ortodox egyházban szentté avatták: mozaikképét ma is őrzi a Hagia Sophia.
  • Manuel császár eljegyezte lányával, Máriával. 1165-ben hivatalosan is bizánci trónörökösnek nyilvánították.
  • 1169-ben Manuel császárnak fia született: Béla-Alexiosz, így Béla elveszítette despotes rangját, a jóval alacsonyabb rangot jelző kaisaras címen élt tovább az udvarban 1172-ig.
  • 1172-ben, III. István király váratlan halálát követően magyar urak egy csoportja meghívta a királyi trónra.
  • Lukács, esztergomi érsek megtagadta tőle a koronázást, így, pápai engedéllyel, kivételesen a kalocsai érsek koronázta meg 1173 januárjában.
  • Anyja és öccse már a koronázást követően lázadást összeesküvést szervezett ellene.
  • Feleségét még Bizáncban ismerte meg: a legendás szépségű Chatillon Ágnest. Az ő édesapja volt a Chatillon Rajnald, Antiochia 6. fejedelme. A forrófejű nagyúr meggondolatlan portyázásai vezettek a véres hattini csatához, ahol Szaladin török szultán megsemmisítette a keresztes sereget, majd 2 évvel később Jeruzsálemet is bevette. Rajnald fejét Szaladin saját kezűleg vágta le. (Ez a történet elevenedik meg a Ridley Scott által rendezett Mennyei királyság című filmben).
  • Hosszú évek fogsága után Béla végül szabadon bocsátotta az összeesküvésben részt vevő öccsét, Gézát, aki a keresztes seregével Magyarországon éppen átvonuló Barbarossa Frigyes német-római császárral elhagyta az országot, és Jeruzsálembe ment. Felvette a Johannesz nevet, és soha többé nem tért haza.
  • 1192-ben szentté avattatta Lászlót, a lovagkirályt.
  • Bizánci tapasztalatai nyomán megszervezte az adminisztrációt, és a események írásba foglalásának híve volt. Az ő uralkodása alatt indult meg a „hiteleshelyek” oklevelező tevékenysége.
  • Az ő udvarában élt és dolgozott P. Magister, azaz Anonymus.
  • Fiát, Imrét, még életében királlyá koronázta. Másik fiát, Andrást nagy vagyonnal látta el, és megbízta, hogy vezessen keresztes sereget a Szentföldre. András, hercegként inkább két kézzel szórta a pénzt.
  • Első felesége halála után újra nősült: a francia király lányát, Capet Máriát vette feleségül, de ebből a nászból már nem született gyermeke. Halála után, saját kérésére első felesége mellé temették. Sírjukat 1848 decemberében találták meg.
  • Béla korának egyik leggazdagabb uralkodója volt. Uralkodásának ideje volt az Árpád-ház legfényesebb két évtizede.